Wass Albert: Mese az erdőről

Wass Albert: Mese az erdőről

Wass Albert: Mese az erdőről

“Tudnod kell, kedvesem, hogy amikor a Jóisten a
világot megteremtette, és már mindennel készen volt,
összehívta négy legkedvesebb angyalát, hogy szétossza
közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket.
Egyiknek a jóságot adta, hogy szálljon vele az
emberek közé, és mindenkinek a szívébe tegyen egy kis
darabkát.
A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a
békességet. Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a
földre.

méhviasz gyertya

Gájer Gyertya

Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek
azonban lezárták szíveiket nagy, súlyos lakatokkal. Gyű-
lölet, irigység, rosszindulat, kapzsiság őrizték a lakatokat.
Isten angyalai hiába mentek egyiktől a másikig, a
szívek nem nyíltak meg, s ők nem tehették beléjük a
Jóisten ajándékait. A Jóisten pedig, aki mindent lát, látta
ezt is és nagyon elszomorodott. Mert tudta, hogy baj lesz
ebből. Háborúság, nyomor és pusztulás. Gyűlölet lakozik
majd az emberek házaiban és jajgatástól lesz hangos
a föld.
S ahogy a Jóisten ott szomorkodott, egyszerre
csak elébe lépett a negyedik angyal, akiről bizony meg is
feledkezett volt, és ezt mondta:
– Hallgass meg engem, édes, jó Istenem! Lám,
odaadtad angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretetet,
meg a békességet, de ők bizony nem érnek velük semmit,
amíg az emberek szíve zárva marad. Add nekem az
erdőket, és én majd megnyitom velük az emberek szívét!
A Jóisten rácsodálkozott a kicsi angyalra, de aztán
elmosolyodott, és ez a mosolygás olyan volt, mint amikor
a nap fénye átragyog a felhőkön.
– Próbáld meg, lelkecském, – mondta kedvesen a
Jóisten, ahogy kívánod, neked adom az erdőket.
Azon a régi napon tehát Isten angyala lejött, hogy
megszépítse az erdőt.
Kacagtak a fák, a virágok és a rétek. Kacagtak a
manók és a tündérek, és fent a szikla tetején.
Csak öreg Csönd bácsi nem kacagott, hanem megrázta
bosszúsan hosszú zuzmószakállát, úgy, hogy a
kicsi csigák alig tudtak megkapaszkodni benne. Összehúzta
köpenyét és messzire elhúzódott onnan, be az erdők
legsötétebb mélyébe, mohos fák és még mohosabb
sziklák közé.
– Így na, – mondotta elégedetten az angyal, mert
tetszett neki, hogy az erdő megéledt. – Így na, most már
rendben van minden.
Az erdő pedig élni kezdett. Úgy éppen, ahogy
most is él. A szellő, akit ruhája ráncaiból rázott elő az
angyal, járta a fákat, és a fák suttogva beszélgettek egymással.
Úgy mint ma is, éppen úgy. Vén fák odvában,
sziklák üregeiben, bozótok sűrűjében matattak a manók,
s tanítgatták az állatokat mindarra, amit tudni jó és hasznos.
Mint ma is, éppen úgy. Tisztásokon, rejtett nyiladé-
kok napfoltjain virágok nyíltak, s minden virágban egy
tündérke lakott, hogy minden madár idejében megtanulja
a maga dallamát, és senki az erdőben mérges bogyót ne
egyék. Énekeltek, fütyörésztek, csiviteltek a madarak,
mesélt a forrás. A Visszhang pedig ült a sziklán halványkék
ruhában, és lógatta a lábát. Akárcsak ma, éppen
úgy.
Az angyal pedig látta, hogy szép az erdő, és elindult,
hogy megkeresse három társát: a Jóság angyalát, a
Szeretet angyalát és a Békesség angyalát.
– Gyertek, – mondta nekik, az erdő majd megnyitja
az emberek szívét, és ti elhelyezhetitek benne a magatok
kincseit.
Bevitte őket az erdő mélyébe, ott a legszebb tisztásra,
amit azóta is Angyalok Tisztásának neveznek. Ott
megpihentek és várták az embereket.

 

Jött az első. De hiába daloltak a madarak, hiába
virágoztak a virágok, hiába suttogtak a fák, és hiába
mesélte legszebb meséit a forrás, az ember nem látott és
nem hallott meg mindebből semmit. Fejszét fogott, levá-
gott egy fát, és elment vele. Szíve nem nyílt meg egyetlen
pillanatra se. Rontó-ember volt.
Az angyalok nagyon elszomorodtak, amikor látták,
hogy hiába szép az erdő, a rontó-ember nem látott
meg belőle semmit. Megsiratták a szerencsétlent, amikor
elment zárt szívvel, hidegen. Ez volt az első harmat a
földön. Az estéli harmat. Angyalok könnye.

Aztán jött a második ember. Jött, de ő se látott
meg semmit az erdőből. Vakon és süketen haladt a maga
útján, fejét lehajtva hordta, és száraz rőzsét gyűjtött.
Száraz ágakat keresett csupán az élő, csodaszép erdőben.
Az ő szíve se nyílhatott meg. Jött és elment. Gyűjtő-
ember volt, közönyös ember. Az angyalok megsiratták
őt is, még jobban, mint az elsőt. És ez volt a második
harmat az erdőn. A hajnali harmat.
Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak.
Siratták az embereket, akik nem látják meg a szépet.
Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok, a tündérek a virá-
gokban. A patak is sírt, a csönd is sírt.

És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a
tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt. Meglátta a
virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan
mondta:

– Istenem, milyen szép…
És abban a pillanatban lehullt a szívéről egy nagy,
rozsdás lakat.
Akkor kelt a nap. Kacagó sugarai aranycsikókon
nyargalták végig a fák tetejét. Szempillantás alatt felszá-
radt a harmat, szétfoszlottak a ködök. Ragyogott a kék
ég, csillogtak a fűszálak. Egy sárgarigó felröppent a
legmagasabb fenyő tetejére, és vidámat, nagyot füttyentett.
És erre egyszerre megszólalt minden madár. Kacagtak
a virágok, és kacagott a patak. Tündérek táncoltak
a fák alatt, bukfencet vetettek örömükben a manók.
A szellő megcsiklandozta a fák leveleit, és fent a sziklán
tavaszillatú madárdalokat énekelt a visszhang.
– Milyen szép! – mondta még egyszer az ember.
Az angyalok pedig odaléptek hozzá, egyenként,
lábujjhegyen és nyitott szívébe beletették a kincseket. A
jóságot, a szeretetet és a békességet. Magasan, fönt az
égben, fehér felhőtutajon a Jóisten ült, maga. És alámosolygott
a földre.
– Így volt ez bizony, lelkecském, s így van azóta
is. Háromféle ember él a világon: a rontó-ember, a gyűjtő-ember
és a látó-ember. Te látó-ember leszel, ugye?
Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.
Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted
egy rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt,
ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt
a szellőt is az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól
figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak ittott
a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniük kell.

manó

Gájer Gyertya


A virágokat is láthatod majd, és minden virág
kelyhéből egy tündér les rád. Figyelik, hogy rontó-ember
vagy-e? Azoktól félnek.
De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar
felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen rád
kacagnak. De akkor már a patakot is meghallod, ahogy
neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.
Csönd bácsi, az öreg, ő csak a fák közül, vagy egy
szikla mögül les reád.
Kacagsz vagy énekelsz? A napsütötte sziklacsú-
cson egy kék ruhás lányka ül, lábait lógatja, és hangodra
vidáman visszakacag. Te már ismered őt is ebből a meséből.
Csönd bácsi nagyobbik leánya, Visszhang a neve.
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdő közé. A
fák alatt láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszá-
lak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye ez.
Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi
embernek zárva marad a szíve a szép előtt.
De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor
jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb
ruhájukat öltik magukra, és megdobálnak láthatatlan
puha illat-labdáikkal. Minden olyan szép, puha, és illatos
körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz
az erdőn át és arra gondolsz, hogy szép. A virágok,
ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt suttogva beszélgetnek.
A forrás, ahogy csobog. A madarak, ahogy
dalolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról-ágra.
A mókusok, a nyulacskák, minden. Csak haladsz csöndesen,
gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz
az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat
nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit
érzel, hogy csodálatosan szép
És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a
szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek,
egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szí-
vedbe.
A legnagyobb kincseket, amiket ember számára
teremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Te minderről semmit nem tudsz akkor. Csak anynyit
hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek,
körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit
látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a
moha, a magas kék ég és rajta nagy, csillogóan fehér
felhő, amelyiken a Jóisten ül és jóságosan alámosolyog.
Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a
rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszok
hozzád, te mégis jóval viszonzod gonoszságukat,
szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb
perceiben is derű és békesség van a homlokodon.
Csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok
Tisztásán jártál, kedvesem.”

/Az idézet forrása/

Vidd be otthonodba a Gájer Gyertya energiáit! Válassz különleges méhviasz gyertyáink közül!

Részletek itt: http://www.lelektanya.hu/mehviasz-gyertya/

…egyszerűen, energiával, szívvel, szeretettel…

Simon Erika (Analda)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal cookie-kat használ, a felhasználói élmények növeléséhez. További információ

Amikor a weboldalt használod, az az adott oldalletöltéshez kapcsolódó sütit („session cookie”-t) állít be a böngésződben. A sütik kicsik és veszélytelen fájlok, amik abban nyújtanak segítséget, hogy kifejezetten a neked tetsző ajánlatokkal találkozz internetezés közben, valamint a legjobb élményben részesülj a honlap böngészése közben. A sütiket bármikor törölheted a böngészőben található, „sütik törlése” opcióval. Amennyiben az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Ha szeretnéd letiltani a sütik használatát, azt a böngésződben teheted meg a következő módon: Firefox: A tájékoztatást itt olvashatod : https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-engedelyezese-es-tiltasa-amit-weboldak-haszn Google Chrome: A tájékoztatást itt olvashatod: https://support.google.com/chrome/answer/95647?co=GENIE.Platform%3DAndroid&hl=hu Internet Explorer: A tájékoztatást itt olvashatod: https://support.microsoft.com/hu-hu/help/17442/windows-internet-explorer-delete-manage-cookies Safari: A tájékoztatást itt olvashatod: https://support.apple.com/kb/ph21411?locale=hu_HU További tájékoztatást a cookie-król az ADATVÉDELEM menüpontban találsz.

Bezárás